Az orosz harcművészeti stílus gyökerei a 10. századra vezethetők vissza.

Ennek a hatalmas országnak a történelme során északról, délről, keletről és nyugatról érkező támadókat kellett visszavernie. Minden támadó saját harcmodort és fegyverzetet hozott magával. A csaták különböző terepen, dermesztő teleken és perzselő nyári hőségben egyaránt zajlottak, miközben az oroszok gyakran jelentős létszámhátrányban voltak az ellenséggel szemben. E tényezők hatására az orosz harcosok olyan stílust fejlesztettek ki, amely az erős szellemiséget rendkívül innovatív és sokoldalú taktikákkal ötvözte; ezek a módszerek praktikusak, halálosak és bármilyen típusú ellenséggel, illetve bármilyen körülmények között hatásosak voltak. A stílus természetes és kötetlen volt, mentes a szigorú szabályoktól, a merev struktúráktól és a korlátoktól (a morális elveket leszámítva). Minden taktika ösztönös reakciókon, valamint az egyéni erősségeken és adottságokon alapult, és kifejezetten a gyors elsajátíthatóság jegyében született.

Amikor 1917-ben a kommunisták hatalomra kerültek, elnyomtak minden nemzeti hagyományt. A régi harcmodor művelőit súlyos büntetés fenyegette. Ugyanakkor a hatóságok hamar felismerték az eredeti harcrendszer életképességét és erejét, ezért azt kizárólag néhány különleges műveleti egység számára tartották fenn.

Iskoláinkban és oktatóanyagaink révén Ön is elsajátíthatja ezt a lenyűgöző stílust, és saját szemével láthatja, miért tartják úgy, hogy az orosz Systema új fejezetet nyit a harcművészetek világában.

A Systemában három összetevő szinergiája alkotja az IGAZI HARCOST: a harci tudás, az erős szellem és az egészséges test.

A testnek feszültségmentesnek kell lennie, ugyanakkor állóképességgel, rugalmassággal, könnyed mozgással és robbanékony potenciállal kell rendelkeznie.

A szellemnek – vagyis a lelkiállapotnak – nyugodtnak kell lennie, mentesnek a dühtől, az ingerültségtől, a félelemtől, az önsajnálattól, az önámítástól és a gőgtől.

A harci tudás olyan mozdulatokat foglal magában, amelyek erőteljesek és precízek, azonnaliak és gazdaságosak, spontánok, kifinomultak és változatosak – ez az igazi profizmus védjegye.

Nem véletlen, hogy az orosz harcművészetet SYSTEMA-nak nevezik. Ez egy olyan átfogó koncepció- és edzésrendszer, amely gazdagabbá teszi az ember teljes életet. Ebben a rendszerben a harcművészeti tudás elsajátítása egyben eszköz is a test mind a hét élettani rendszere, valamint az emberi képességek mindhárom szintjének – a fizikai, a lelki és a szellemi – fejlesztésére.

A Systema alapelve a nem-ártás. A cél annak biztosítása, hogy az edzés és a hozzáállás ne okozzon kárt sem a saját, sem a társaink testében vagy pszichéjében. A Systema célja a test, a psziché, a család és az ország építése, fejlesztése és megerősítése.

A Systema másik elnevezése „poznai szebja”, azaz „ismerd meg önmagad”. Mit is jelent valójában önmagunk megismerése? Nem csupán az erősségeink és gyengeségeink ismeretét – bár ez is fontos, önmagában meglehetősen felszínes. Az orosz harcművészeti edzés biztos módszer arra, hogy teljes mértékben szembesüljünk korlátainkkal, és lássuk, valójában mennyire büszkék és gyengék is vagyunk. A Systema lehetővé teszi, hogy elnyerjük a lélek azon valódi erejét, amely az alázatból és életünk céljának világos látásából fakad.

Mivel a Systema gyökerei az orosz ortodox keresztény hitben rejlenek, a rendszer azon a meggyőződésen alapul, hogy minden velünk történő eseménynek – legyen az jó vagy rossz – egyetlen végső célja van: megteremteni a lehető legjobb feltételeket ahhoz, hogy az ember megismerhesse önmagát. A Systema megfelelő edzésmódszere is ezt a célt szolgálja: olyan helyzetbe hozza a gyakorlót, amelyben az adott pillanatban képes a lehető legtöbbet felismerni önmagáról.

Mihail Ryabko egyik kezdőknek szóló tanácsa így hangzik: „Légy jó ember, és minden más magától megadatik majd.” A Systema egyszerű, mégis átfogó módon segít kiválasztani és követni a helyes utat.